Újabb fajta mustáros-mézes csirke krumplipürével

A mai napra ismét valami újat szerettem volna, de mivel vásárolni is kellett menni, ezért gyorsabban elkészíthető ételt kerestem.

Újra ausztrál oldalon receptet használtam, az eredeti recept itt megtalálható.

Kicsit módosítottam az arányokon, illetve zöldhagyma helyett póréhagymát használtam, mivel múlt hét végéről még volt itthon maradékként.

Hozzávalók (4 főre):

• 2 evőkanál dijoni mustár
• 2 evőkanál egészmagos mustár
• 2 evőkanál méz
• 1 evőkanál ecet
• 1 kg krumpli
• 2 dl tej
• 125 g konzervkukorica
• 1 póréhagyma
• 3 evőkanál olaj
• 600 g csirkemell
• kb 200 g zöldbab
• só, bors

Elkészítés:

Krumplipüré:

1. A krumplit megpucoljuk, felkockázzuk, majd sós vízben feltesszük főni.
2. Amikor már puha (krumplitól függ, kb 20 perc), leöntjük róla a vizet, hozzáadjuk a tejet, majd összetörjük, pürésítjük.
3. A póréhagymát kis darabokra felvágjuk, s a lecsöpögtetett kukoricával együtt hozzákeverjük a krumplihoz.
4. Sózzuk, borsozzuk ízlés szerint.

Hús:

1. A csirkemellet szeletekre vágjuk, majd forró olajon serpenyőben mindkét felét elősütjük kb 4-4 percig.
2. Rámerjük a mustáros szószt a szeletekre, s még kb 4-5 percig sütjük, közben forgatjuk.
3. Tálaló tányérra szedjük, a serpenyőben maradt szósz 2/3-át a szeletekre öntjük.

Zöldbab:

1. A babot a serpenyőben maradt szószra tesszük, átforgatjuk benne, majd kb fél dl vízzel felöntjük, fedővel letakarjuk, s kb 8 percig pároljuk.

Finom, friss étel, csak könnyű belőle túl sokat enni :)

7 pontot kapott, Zsoltnak hiányzott a csirkéről a bors.

Sajtos rúd

Holnap vendégségbe megyünk, viszünk sós sütit, ez készült ma, holnap pedig sütöm a kakaós csigákat is.

Otthon volt egy nagyon szeretett recept, amit Zsolt anyukájától tanultam, de sajnos túró hiányában új sajtos receptet kellett keresnem, amit itt találtam meg.

Hozzávalók (3 közepes tepsihez):

• 30 dkg liszt
• 20 dkg margarin
• másfél teáskanál porélesztő
• 10 + 10 dkg sajt
• 3 evőkanál tejföl
• 2 tojás

Elkészítés:

1. A lisztet elmorzsoljuk a margarinnal, majd hozzáadjuk az élesztőt, 10 dkg reszelt sajtot, a tejfölt és a 2 tojás sárgáját.
2. Összegyúrjuk, majd hagyjuk pihenni 2-3 órán át.
3. Előmelegítjük a sütőt 175 fokra.
4. Kinyújtjuk a tésztát kb fél cm vastagra, a tojásfehérjével megkenjük, s megszórjuk a sajttal.
5. Csíkokra vágjuk vagy kisebb darabokra vágjuk ízlés szerint a tésztát, majd sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük.
6. Kb 15 perc alatt aranybarnára sütjük.

Finom, de a korábban szeretett verzióhoz képest picit szárazabb. Lehet, hogy legközelebb több tejfölt teszek bele vagy zsírosabb sajtot.

7,5 pontot így is kapott, remélem, holnap a többieknek is ízlik majd.

Kukoricás-póréhagymás-tejszínes csirke

A mai ebédhez a receptet egy ausztrál oldalon találtam.

A "creamy chicken", azaz krémes (általában tejszínes) csirke itt elég sok formában megtalálható - pitékbe töltik, leves verziója van, én most rizshez készítettem.

Eredeti recept itt, persze angolul. Én egy picit módosítottam rajta...

Hozzávalók (kb 4 főre):

• fél kg csirkemellfilé
• 1 közepes vöröshagyma
• 1 szál póréhagyma
• 2-3 dl tejszín
• kb 200 g konzervkukorica
• 1 db csirkehúsleves kocka
• só, bors
• olaj
• víz
• liszt

Elkészítés:

1.  A csirkét felkockázzuk, a vöröshagymát apróra vágjuk, a póréhagymát felkarikázzuk.
2. A csirkedarabkákat lisztbe forgatjuk, majd olajon világosbarnára sütjük. (Érdemes lábossal dolgozni. Én serpenyőben kezdtem, de át kellett tennem nagyobb edénybe.)
3. Ha már megbarnult picit a csirke, hozzáadjuk a hagymát és a póréhagymát, összekeverjük, s kb két percig főzzük.
4. A csirkehúsleves kockát 3 dl vízben feloldjuk, hozzáadjuk a csirkéhez, majd összeforraljuk.
5. Levesszük a hőt takarékra, hozzáadjuk a kukoricát, s lefedve kb 10 percig pároljuk. (itt kicsit zavarban voltam, merthogy a recept szerint "simmer uncovered", azaz pároljuk fedő nélkül.)
6. Hozzáadjuk a tejszínt, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, majd kevergetve még kb 5-10 percig főzzük, amíg krémes állaga nem lesz.

Nagyon finom lett, s nagyon hamar elkészül - kb 30 perc után már tálalható.

7,5-8 pontot kapott.

Sajtos-csirkés tészta

Kissé elmaradtam a receptekkel, igaz, a főzéssel is...

Hétvégén én főzök, hétköznap Zsolt, de általában hétvégén vannak újdonságok. Például múlt szombaton készült ez a csirkés tészta.

Eredeti recept itt.

Hozzávalók (kb 5 főre):

• 25 dkg orsótészta
• 50 dkg filézett csirkecomb
• 1 fej hagyma
• 25 dkg reszelt sajt
• 5 dkg margarin
• 5 dkg liszt
• 5 dl tej
• kb 1 tk. reszelt szerecsendió
• só
• olaj
• bors, bazsalikom, petrezselyem, csirkesó

 Elkészítés:

1. A csirkehúst csíkokra vágjuk, a hagymát apróra kockázzuk. 
2. Olajon megpirítjuk a hagymát, majd hozzáadjuk a húst, és fehéredésig sütjük. 
3. Megszórjuk csirkesóval, borssal, öntünk rá egy kevés vizet, és lefedve pároljuk. 
4. Míg a hús puhul, addig egy másik lábosban elkészítjük a sajtmártást. 
5. A margarint kicsi lángon felolvasztjuk, majd rászórjuk a lisztet, világos rántást készítünk, s folyamatos kevergetés mellett hozzáöntjük a tejet. 
6. Sózzuk, megszórjuk a szerecsendióval, és 15 dkg-nyi reszelt sajtot belekeverünk. Főzzük, amíg a sajt fel nem olvad.
7. Ha a hús már puha, lesütjük, és hozzákanalazzuk a sajtmártáshoz. 
8. Közben a szokásos módon kifőzzük az orsótésztát sós vízben. 
9. Leszűrjük a tésztát és a sajtos raguval összekeverve tepsibe átrakjuk. A tetejét megszorjuk a maradék sajttal.
10. Előmelegített sütőben kb 20 perc alatt megsütjük.

Könnyű, de laktató ebéd. 7 pontot kapott, mivel a tonhalas verzió még mindig jobban ízlik.

Kechupos-mézes csirkecomb

Ismét egy már régen kinézett receptet próbáltam megvalósítani tegnap. Kicsit féltem tőle, mert mivel Zsolt nem fogyaszt alkoholt, így az ételekhez sem szoktunk használni. Most viszont jött az áttörés, s tettem bort az ételbe :)

Direkt nagy adagot csináltam, mert így tudok majd még munkába is vinni, s Zsoltnak sem kell már hétfőn főznie.

Eredeti recept itt olvasható.

Hozzávalók (kb 5-6 főre):

• 2 kg csirkecomb
• 3 dl kechup
• 5 gerezd fokhagyma
• 2 ek. méz
• bors
• só
• 2 dl  Chardonnay
• fűszerek: kakukkfű, bazsalikom

Elkészítés:

1. A sütőt 170 fokra előmelegítjük.
2. A ketchupból, felaprított fokhagymából, mézből, borsból, sóból és fűszerekből pácot készítünk, ebbe forgatjuk a csirkét, majd hagyjuk kb 3-4 órán át állni.
3. A bepácolt csirkecombokat elhelyezzük tepsiben.
4. A megmaradt pácot felöntjük a borral, majd a csirkecombok alá öntjük.
5. A tepsit fóliával letakarjuk, s 1 órán át sütjük a csirkét fólia alatt 170 fokon légkeveréssel. (mi közben elmentünk a piacra, így kicsit tovább maradt bent...)
6. 1 óra elteltével a fóliát levesszük, a csirkét még 10 percig pirítjuk az egyik oldalán, majd megforgatjuk a combokat, s még 10-15 percig pirítjuk a másik oldalt is.

Rizzsel vagy egyéb körettel tálaljuk.

A bor ellenére Zsoltnak ízlett (alkohol meg már nem maradt az elkészült ételben a sütés miatt), a csirkehús nagyon finom omlós lett, s bőven maradt annyi lé a tepsi alján, hogy a rizst is át lehessen itatni vele.

7,5 pontot kapott.

Vadas csirke

Ez a recept Zitától érkezett, mint megrendelés, szóval próbáltam a lehető leginkább tartani magamat a recepthez - persze nem sikerült, de az eredmény azért nem lett rossz.

Az eredeti recept itt található, és eléggé nagyvonalúan bánik az adagok kimérésével, úgyhogy én is ezt követtem - érzésre ment minden.

- 1 fej hagyma
- egy nagyobb csirkemell (itt ilyen gigacsirkék élhetnek, vagy nem tudom, simán volt egy fél csirkemell 400g)
- kb. 100g sárgarépa
- kb. 100g fehérrépa
- kb. 100g zellergyökér
- mustár érzésre (kb. 100 ml)
- tejföl érzésre (kb. 150 ml)
- 1 babérlevél
- kb. 1 teáskanál fokhagymakrém
- kevés olaj
- só, bors,egyéb fűszerek ízlés szerint (nálam bazsalikom volt még)

valamint "ételízesítő". Hogy ez mit takart, nem fejtettem meg, gondolom valami Kotányi vadas por vagy ilyesmi lehetett, de ez nem volt itthon. Volt viszont itthon csirkéhez való fűszersó, azzal próbálkoztam, de mivel nem tudtam, mit fog eredményezni, ezért eléggé spóroltam vele.

No és akkor jött a főzés.

1. A hagymát apróra kockázzuk és kevés olajon  megdinszteljük (naugye).
2. Rádobjuk a felkockázott húst...

Ja hogy a húst ezek szerint fel kellett volna kockázni... itt jöttem rá, hogy talán el kéne olvasni a receptet előre, mert ha nem készítem elő az alapanyagokat rendesen, akkor elég érdekes lesz az eredmény. Szóval előkészület a húst fel kell kockázni, zöldségeket szintén, botmixert előkészíteni.

2. ... és fehéredésig pirítjuk, majd megszórjuk ételízesítővel, sóval, borssal. Átkeverjük, felöntjük némi vízzel. "Gyakorlatilag úgy járunk el, mint egy pörköltnél, csak nem teszünk rá pirospaprikát". Aha, és ha én még sose csináltam pörköltet, itt mi a teendő? Kicsit összeforraltam őket, lefedtem és alacsony hőmérsékleten hagyva félretettem addig, míg a zöldségekkel foglalkoztam.
3. A zöldségeket a babérlevél kíséretében egy másik edényben kb 4 deci vízzel felteszem forrni. Amikor már felpuhult mind, akkor fogom a botmixert és pürét csinálok belőle.
4. A zöldségeket a tejföllel és a mustárral megfelelő állagú és ízű szósszá keverem. Elsőre nekem a mustár nem adta ki azt a savas erősséget, amit akartam tőle, szóval még küldtem utána érzésre, míg meg nem lett a kívánt eredmény.
5. Összeöntöm a hússal, összeforralom, miközben próbálok védekezni a mindenfelé szétrepülő szószcseppek ellen.

Én tésztát csináltam hozzá, de nyilván nokedlivel vagy knédlivel is lehet tálalni.
8 pontot kapott mindkettőnktől.

Mobilpizza

Hogy mennyire egy rugóra jár az agyam Zitával, tőle teljesen függetlenül azon kezdtem gondolkodni a minap, hogy a pizza az egy laktató, könnyen elkészíthető kajának számít, valahogy meg kéne oldani, hogy be tudja vinni melóba is.

A minap voltunk kicsit szórakozni a belvárosban Esteban-ékkal, és őt láttam úgy pizzát enni (amúgy az articsókás pizza isteni volt, ki fogom próbálni házilag is), hogy szimplán összehajtotta. Innen jött az ötlet, hogy tulajdonképpen így simán szállíthatóvá lehet tenni a pizzát. Nem mondom, hogy feltaláltam a spanyolviaszt, de mint említettem, nem nézegetek recepteket meg szakácskönyveket, csak teszem, ami az eszembe jut.

Szóval az alapkoncepció az volt, hogy csinálok egy sima pizzaalapot, majd valami laktató feltétet teszek rá, visszahajtom a tésztát és úgy sütöm meg. Mivel így két réteg tészta lesz a pizzához, ezért eléggé vékonyra kell majd nyújtanom, szóval óvatosan kell vele bánni.

Annak érdekében, hogy a benne levő töltelék tutira elkészüljön, én a bolognai ragu (szerű, merthogy ugye nem nézek recepteket) mellett döntöttem - külön elkészítem, laktató, könnyen kezelhető, és ha több készül, mint amennyit a pizzatészta elbír, a maradékhoz simán kifőzök tésztát és megeszem ebédre :)

Először tehát a darált húsos tölteléket csináltam meg.

Hozzávalók

- kb 300g darált marhahús (vagy tetszőleges más hús)

- kb 50-100g bacon (az itteni aligzsíros)
- 1 fej hagyma

- kb 300ml paradicsomszósz

- kb 300g gomba

- 1 kanál fokhagymakrém

- só, bors, oregánó, egyéb fűszerek ízlés szerint

Előkészítés

Hagymát és bacont felkockáztam apróra, a gombát pedig csak úgy nagyjából apróbb-nagyobb darabokra (robotgéppel tartott vagy 20 másodpercig). Ez azért is tetszett, mint megoldás, mert így a végtermékben is kisebb-nagyobb gombadarabok maradnak meg, ami szerintem kellemes változatosság a darált hús állagában.

1. A hagymát kevés olajon üvegesre pirítom :) (ugye, hogy mindig így kezdődik)

2. Beleteszem a bacont és a darált húst és kb 5 percig kevergetés mellett megvárom, hogy elkezdjen levet ereszteni

3. Beleteszem a gombát

4. Néha megkevergetve addig főzöm, míg tulajdonképpen elfogy a leve (mivel nekem a fagyóból jött a hús, elég sok levet eresztett, elvoltam vele vagy 20 percig minimum)

5. Az eltűnt levet pótolom a paradicsomszósszal, valamint mehetnek bele a fűszerek

6. Összeforralom

Azt az állagot akartam elérni, amit egy spagettihez adnék kb. Ezután az egészet úgy, ahogy van félretettem, mert ha kihűl, akkor szilárdabb, jobban adagolható állagot vesz fel, és ha véletlenül még sok leve lenne, akkor utólag lehet melegíteni, hogy elmenjen - a cél az, hogy amikor már a tésztán belül lesz, akkor ne eresszen levet, mert az kifolyhat.

Ezután jött a tészta elkészítése. Alapvetően Ildi KOKKI pizzatésztáját vettem elő, mert már párszor bevált a pizzához, és tudtam is, hogy mire számítsak tőle. Nevezetesen ezzel a tésztával általában úgy járok, hogy eléggé buborékos, ahogy Ildi mondja "hólyagos". Aggódtam, hogy nehezen tudom majd vékonyra nyújtani, így a recepthez képest több liszttel dolgoztam a kezelhetőség érdekében.

 Az eredeti pizzatészta recept (ebből végül 5 db mobilpizza lett):

250 g búzaliszt (nálam ez simán elérte a 400g-t a végén)

20 ml tej

1 csapott teáskanál élesztőpor

3 evőkanál olaj

1 evőkanál cukor

1 csapott teáskanál só (én nagyjából kettővel tettem bele, mert a raguban spóroltam)

Összedolgozás után kelesztettem kb 40 percig, majd kigyúrtam vékony téglalapokra. Jól megszenvedtem a hozzáadott lisztmennyiséggel, mert ugyebár nemcsak vékonynak, hanem hajthatónak is lennie kellett.

Fogtam két tepsit (nincs elég nagy ahhoz, hogy egyben csináljam), sütőpapírt tettem bele, majd a vékonyra nyújtott tésztát úgy tettem rá, hogy bőven elférjenek egymástól, és a felük simán lelógjon még a sütőpapírról (úgyis vissza fogjuk hajtani).

Ezután fogtam a kihűlt töltelékemet és bőven elkezdtem rápakolni a tésztára. Nem akartam spórolni, a szándék az volt, hogy Zitának egy darab egy egész ebédje legyen (bejött). Ha eleget halmoztunk rá, akkor a félrehajtott részt ráhajtottam a töltelékkel megpakolt tésztára és összenyomkodtam a szélével (ha túl sok a széle, le lehet vágni és újakat gyúrni a maradékból). Ahol nem akart összeragadni, kicsit bevizezett ujjal végigkentem a szélét.

Kicsit felvágtam a tetejét, mert attól féltem, hogy ha belül levegőt ereszt, akkor felfúvódik és kiszakad. Sajtot reszeltem rá, hideg sütőbe téve 180 fokon sütöm 30 percig.

Mindkettőnktől 8 pontot kapott, bár a dizájnon még lehetne javítani és más töltelékkel is lehet kísérletezni a jövőben :)